Rózsakert

 „Az illatos rózsa a szúrós tövissel együtt növekszik.”

Sedulius Scottus

Mind a magyar, mind pedig a török nemzet kultúrájának fontos része a rózsakultusz, mely a keresztény, illetve az iszlám valláson keresztül gyökeresedett meg az emberek gondolatvilágában, érzelmi- és értelmi kultúrájában. A keresztény valláskörben a zsidó hagyományokból eredeztethető a rózsa tisztelete, hiszen a Mózesnek megjelenő égő csipkeborok a saját isteni lényegét nevezi meg.

A kereszténységnél az életáldozat jelképeként jelenik meg Krisztusnál, a szeretet virágaként Máriánál. Maga Mohamed nyilatkozza: „A fehér rózsa az Égi utazáskor fakadt az izzadtságomból, a piros rózsa Gábriel verejtékéből ered, míg a sárga al-Búráqból.” És azt is mondja: „Én a szultánok királya vagyok, a rózsa pedig az édes illatú virágoké, ezért egymáshoz méltóak vagyunk.” A kereszténységben a rózsa jelképe jelenik meg a Mária-kultuszban, a rózsafüzérben, de a reformáció is felhasználta a rózsa jelképét a Luther-rózsában. Magyar vonatkozású a Szent Erzsébet legendában megénekelt rózsacsoda. A világi életben is találkozunk a jelképpel például a Roland-énekben, vagy Petrarcánál. 

Az egyházi építészetben jellemző alkotások a rózsaablakok. A rózsát természetes gyógyszerként, és szakrális gyógyírként, mint a bűntől megtisztító szent növényt is felhasználták. Az iszlám világ művészetében is jelentős szerepet kap a rózsa, a költészetben éppen úgy fellehető, mint az Ezeregyéjszaka meséiben. Ugyanakkor sokkal szélesebb körben használták, mint a keresztény világban, hiszen az egészségügyi és szakrális elemek mellett gyönyörkeltő szerként, ételek ízesítőjeként tartották számon, a mindennapi tisztálkodásban éppen úgy, mint a rituális tisztálkodásban fontos szerepet kapott.

A magyar hódoltság korának kiemelkedő alakja Gül Baba, a bektási dervis, a Rózsák atyja, aki budai kertjében termett rózsákból készült olajért a világ minden tájáról jöttek, mint csodatévő gyógyszerért. Sziget városában a hódoltság idején a korabeli leírások szerint csodaszép rózsakertek voltak. 

2021-ben Dr. Vass Péter polgármester kezdeményezésére a Zrínyi várban adták át a magyar-török rózsakertet, melynek 50 tő rózsáját szigetváriak adománya, 50 tő rózsáját pedig Törökország adta.

Rövid és igencsak vázlatos összefoglalónkat Juhász Gyula soraival zárjuk:

„Nyíljenek kertedben
A misztikus rózsák,
Legyen szebb e versnél
A boldog valóság.”