Török-Ház

A Török Ház egyedi és érdekes betekintést nyújt a hódoltság kori települések lakóinak mindennapi életébe.  Egyedisége abban áll, hogy a korból fennmaradt sok magyarországi építészeti emlék közül ez az egyetlen lakóépület.

A rendelkezésre álló források alapján – elsősorban Leandro Anguissola hadmérnök térképe szerint, – az épület a városfalakon kívül, a város délkeleti védőbástyájának oltalma alatt húzódott meg egy olyan ponton, ahol a Kanizsa-Pécs, illetve Szigetvár-Siklós utak képzeletbeli vonala keresztezte egymást. Ezek az információk azt feltételezik, hogy az épület karavánszerájként, azaz szálláshelyként működött. 

Az épület alapterülete 80 négyzetméter, kétszintes, felső szintjén jól láthatóak a mécsesek elhelyezésére szolgáló bemélyedések a falban, az ablakok rácsai eredeti török fűzött vasrácsok. A felhasznált anyag, az élénkpiros színű vékony téglák, a vastag rétegben rakott kötőanyag a kor jellegzetes török építészeti jellemzői. 

Természetesen az épületen belül bérelt szálláshely már abban a korban is drága mulatságnak számított, ezért a szegényebb utazók az épület környékén, saját sátraikban, vagy a szabadban, de portyázóktól, rablóktól védett helyet pihenhették ki az utazás fáradalmait, és elláthatták állataikat is.  Feltételezhető, hogy a karavánszeráj körül külön kis település is létrejött, ahol kovácsok, pékek, más mesteremberek szolgálatait vehették igénybe az átutazók. 

Ezt támasztja alá Evlia Cselebi is, aki 1664-ben tett látogatásakor a külvárosban több, szépen megépített házat említ. Az 1960-as években végzett régészeti feltárások során ágyúállást, földmegerősítő gerendaszerkezetet, valamint raktárépület maradványait is feltárták a ház környékén. A Török Ház sokáig kihasználatlanul állt, állaga is erősen megromlott. Az épület felújítása a török állam támogatásával történt 2013-ban. A felső szinten Ali Cselebi budai defterdár (adószedő) hagyatéki listája alapján alakították ki a lakóépület belső elrendezését.  Élethű figurák fogadják a látogatókat, ahol megtekinthetik a kor jellemző bútorzatát, mindennapi használati tárgyait. A keleti oldalon látható szöveg érdekessége, hogy az arab írásmód díszes, képírási változatával (szülüsz) készült, és a Korán 48. fejezetének (szúrájának) 1. versét tartalmazza, mely magyarra fordítva így hangzik: „Nyilvánvaló győzelmet adtunk nektek.” Az alsó szinten a hódoltság korának kávé- és fürdőkultúrájáról, a kalligráfia, a kerámia- és üvegkészítés, a miniatúra művészet emlékeiről kaphatnak részletes és látványos tájékoztatást a vendégek.